iustitia.bg

A globális katonai kiadások 2025-ben elérték a közel 2900 milliárd dollárt, átszámítva 903 ezer milliárd forintot, ami 2,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a világ GDP-jének 2,5 százaléka, ami 2009 óta a legmagasabb arány. A bővülést elsősorban az európai és ázsiai védelmi kiadások gyors emelkedése hajtotta, miközben az Egyesült Államokban csökkent a költés – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből, amely szerint már a 11. egymást követő évben nőttek a globális katonai kiadások.
„Minden arra utal, hogy a világ egyre kevésbé érzi magát biztonságban, és ezt a katonai kiadások növelésével próbálja ellensúlyozni”
– mondta Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója. A szakértők szerint a növekedést az újabb háborúk, a bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek hajtják.

Európában a katonai kiadások 14 százalékkal, 864 milliárd dollárra – 270 ezer milliárd forint – nőttek, ami a globális növekedés fő forrása volt. Az ukrajnai háború negyedik évében Oroszország és Ukrajna egyaránt növelte költéseit. A trend várhatóan idén sem szakad meg, Oroszország az olajbevételek, Ukrajna a jelentős uniós hitel miatt tud többet költeni.
Németország kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek, ezzel a világ negyedik legnagyobb katonai költekezője lett. A CNN azt írta, több NATO-tagországban is kiugró volt a növekedés: Belgiumban 59, Spanyolországban 50, Norvégiában 49, Dániában 46, Lengyelországban és Kanadában 23 százalékkal emelkedtek a kiadások. Emögött egyszerre áll az európai önállóság erősítésének szándéka és az amerikai nyomás a nagyobb költésre.
„2025-ben az európai NATO-tagállamok katonai kiadásai gyorsabban nőttek, mint 1953 óta bármikor, ami egyrészt az európai önállóság erősítésére irányuló törekvéseket, másrészt az Egyesült Államok részéről a szövetségen belüli tehermegosztásra irányuló nyomást tükrözi”
– mondta Jade Guiberteau Ricard, az intézet munkatársa.
Ázsiában és Óceániában a katonai kiadások 8,1 százalékkal, 681 milliárd dollárra emelkedtek, ami 2009 óta a legnagyobb növekedés. Kína 7,4 százalékkal, 336 milliárd dollárra növelte költségvetését, már a 31. egymást követő évben fordít a tavalyinál több pénzt a hadseregre.
Japán kiadásai 9,7 százalékkal nőttek, ami a GDP 1,4 százalékának felel meg – ez 1958 óta a legmagasabb arány. Tajvan 14 százalékkal emelte katonai költését a fokozódó kínai nyomás miatt. A térségben az amerikai szövetségesek – Japán mellett például Ausztrália és a Fülöp-szigetek – szintén növelték kiadásaikat, nemcsak a regionális feszültségek, hanem az amerikai támogatás körüli bizonytalanság miatt is.

Az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb katonai költekezője maradt, 954 milliárd dollárral, de kiadásai 7,5 százalékkal csökkentek. Ennek fő oka, hogy 2025-ben nem hagytak jóvá új katonai támogatást Ukrajnának. Ha az amerikai adatokat nem vesszük figyelembe, a globális katonai kiadások 9,2 százalékkal nőttek.
A legnagyobb költekezők között még így is ott van az Egyesült Államok Kína, Oroszország, Németország és India mellett, együtt a globális kiadások mintegy 58 százalékát adták.
India például 8,9 százalékkal növelte kiadásait, részben a Pakisztánnal fennálló feszültségek miatt.
A GDP arányában Ukrajna költi a legtöbbet hadseregére, mintegy 40 százalékot, miközben a negyedik éve tartó orosz invázió ellen védekezik. Oroszország a GDP 7,5 százalékát fordítja katonai célokra. Mindkét országban rekordmagas a katonai kiadások aránya az állami költségvetésen belül, és a háború folytatódása esetén ez tovább nőhet.
A Közel-Keleten a kiadások összességében stagnáltak, 218 milliárd dollár körül alakultak. Szaúd-Arábia maradt a legnagyobb költekező 83,2 milliárd dollárral. Izrael kiadásai csökkentek a Hamásszal kötött tűzszünet után (tavalyi adatokról van szó), míg Iráné reálértéken visszaesett a magas infláció miatt, bár a tényleges költés valószínűleg magasabb a hivatalosnál. Afrikában a katonai kiadások 8,5 százalékkal nőttek, 58,2 milliárd dollárra. Nigériában különösen nagy, 55 százalékos emelkedést mértek a romló biztonsági helyzet miatt.
A SIPRI szerint a növekedés várhatóan folytatódik: a jelenlegi konfliktusok és a hosszú távú fegyverkezési tervek 2026-ban is felfelé hajtják a kiadásokat. Ebben az Egyesült Államok kulcsszerepet játszhat, mivel a 2026-ra jóváhagyott katonai költségvetés már meghaladja az 1000 milliárd dollárt, és 2027-re akár 1500 milliárd dollárra is emelkedhet. A növekvő keresletből a fegyvergyártók is profitálnak, a Lockheed Martin például 194 milliárd dolláros rekordmegrendelésről és növekvő bevételekről számolt be. A cég vezetése szerint a Trump-kormányzat és a közel-keleti konfliktusok „aranylehetőséget” teremtenek a növekedésre.

Egyes védelmi elemzők szerint a katonai kiadások növelése indokolt válasz a jelenlegi konfliktusokra, az ENSZ és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ez fegyverkezési versenyhez vezethet. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár újévi üzenetében arra szólította fel a világ vezetőit, hogy „az embereket és a bolygót válasszák a pusztítás helyett”. Kiemelte: a globális katonai kiadások 2024-ben 13-szor magasabbak voltak, mint a teljes fejlesztési segély összege.
A SIPRI kutatója, Xiao Liang is figyelmeztetett: a kiadások növelése nem feltétlenül teszi biztonságosabbá a világot.
„Ez csak több fegyvert jelent. Egy új fegyverkezési verseny csökkenti a bizalmat és növeli a félreértések kockázatát.”
Továbbá fennáll az úgynevezett „fegyverek vagy jólét” dilemma: a növekvő védelmi költségvetések növelhetik az államadósságot, miközben kevesebb jut például oktatásra és egészségügyre.
Megugrottak a katonai kiadások Európában és Ázsiában, 16 éve nem költött ennyit fegyverkezésre a világ 2026 IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2026 2026-04-29 09:14:49 Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog


