Még akkor is kevesebb parlamenti helyhez juthat az ellenzék Budapesten, ha tarol az összes fővárosi választókerületben 2025

iustitia.bg
A Tisza Párt előválasztásával és jelöltbejelentéseivel novemberben újból reflektorfénybe került egy egy évvel ezelőtti változtatás, a közösségi médiás bejegyzések tanúsága szerint sokan meg is lepődtek azon, hogy 2024-ben átalakult a választási rendszer.

A Fidesz 2024 novemberében átrajzolt több egyéni választókerületet (a hivatalos nevük Országos Egyéni Választókerület, OEVK, a cikkben körzetként is emlegetjük őket). Ennek eredményeképpen az áprilisi országgyűlési választásokon sokan más sorszámú választókerületben és más környék lakóival együtt szavaznak, mint korábban.

Hogy a poént már az elején lelőjük: Budapest, Pest megye, Csongrád megye és Fejér megye körzeteit rajzolták át, összesen 39-et, a Választási Földrajz által készített lenti térképbe zoomolva mindenki megnézheti, hogy hova tartozik, hol vannak a körzethatárok. A térkép után a cikkünk folytatódik a részletekkel, megírjuk, hogy miért kellett változtatni, és hogy ennek milyen jelentősége van a gyakorlatban.

Nézzük az alapokat. Az országgyűlési választásokon két módon lehet parlamentbe juttatni politikusokat. Az egyik szavazatunkkal egy pártra ikszelünk, és a kapott voksok száma alapján a pártok valahány embert beküldenek a parlamentbe az országos listájukról, ami lényegében egy előre eldöntött névsor. Minél több listás szavazatot kap egy párt, annál többen jutnak be így.

A másik voksunkkal nem pártra, hanem emberre ikszelünk. Azok közül választhatunk valakit, akik a mi körzetünkben indulnak, hogy a mi környékünket képviseljék a parlamentben. Természetesen ők is nagyrészt pártpolitikusok, ezért szokás azt mondani, hogy „egyéniben és listán is Fideszre/Tiszára/akármire szavaztam”, vagy hogy „megosztottam a szavazatomat két párt között”.

Az ország 106 egyéni választókerületre van felosztva, vagyis 106 politikus jut be így a parlamentbe, míg listáról 93.

Ezek a választókerületek – hogy igazságos legyen – nagyjából egyenlően vannak kialakítva a választók számát illetően. Az egyenlő választójogot, azaz a mindenki szavazata egyenlő alapelvet is sértené, ha egy körzetben – direkt sarkítunk – tíz ember küldene a parlamentbe valakit, míg egy másikban százezer. Magyarországon nagyjából 7,7 millió szavazásra jogosult állampolgár van, azaz átlagosan 72 ezren vannak egy-egy kerületben. Az az ideális, ha a valós szám is mindenhol ehhez áll közel. A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy az országos átlagtól legfeljebb 20 százalékkal térhet el a választók száma kerületenként.

2024 szeptemberében a választási iroda vezetője jelezte, az addig megszokott körzetek közül többel is bajok vannak ebből a szempontból, hiszen a természetes népességmozgás miatt van, ahol fogynak a választók, míg másutt egyre többen lesznek.

Pest megyében például 2010-hez képest majdnem 90 ezerrel vannak többen a választók, míg Budapesten 87 ezerrel csökkent a szám. Ugyanígy Győr-Moson-Sopron megyében nőtt, Somogyban csökkent a választásra jogosultak létszáma. A választási iroda ezért javasolta, hogy Budapesten legyen kevesebb választókerület, 18 helyett 16, Pest megyében pedig több, 12 helyett 14, és nyúljanak hozzá a másik két említett megyéhez is.

A kormány novemberben nyújtotta be a törvényjavaslatát az egyes választókerületek átrajzolásáról. El is fogadták, és végül félig az NVI javaslatára rímel, mert csökkenti Budapest és növeli Pest körzeteinek számát, félig viszont nem, mert nem Győr-Moson-Sopronon és Somogyon, hanem Fejéren és Csongrádon belül variált.

Politikai alapú, vagy sem?

Budapestet átrajzolták és átszámozták. Szinte mindenki elfelejtheti a korábbi OEVK-számát, de sokan azt is, hogy melyik kerülethez tartozott a választókerületének nagy része. Csak egy példa: 2022-ben még volt olyan, hogy egy választókerület csak XI. kerületi lakosokból állt, ez volt a 02-es. 2026-ban nem lesz ilyen, az itt lakóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy valamelyik másik kerület lakói lesznek többségben a körzetükben. Vagy például a soroksáriak eddig Csepellel voltak együtt, 2026-ban már a másik irányba, a XVIII. kerület felé nyúlik a körzetük.

Hogy a körzethatárok átrajzolgatása nem csupán technikai dolog, hanem választásokat is eldönthet, annak külön neve is van: gerrymanderingnek hívják egy az 1700-as és az 1800-as évek fordulóján élt amerikai alelnök nyomán, aki politikai megfontolásból rajzolt át választási körzeteket.

Az alábbi szemléletes ábrákon látszik, hogy egy sárga és rózsaszín választókból álló körzet más-más eredményt hoz aszerint, hogy hogyan kanyarognak a határok, és hogy ki lehet hozni győztes körzeteket ott is, ahol kisebbségben van az adott párt.

2014-ben megírtuk: ilyesmi trükkel élt a Fidesz, amikor a főváros közepén létre tudott hozni egy jobbos körzetet az I.-V.-VIII.-IX. kerületből, de az önkormányzati körzetek cseles átrajzolásából is volt balhé, például 2023-ban Egerben.

Ezeket a 2024-es parlamenti körzeti változtatásokat is gerrymanderingnek nevezte az ellenzék, a DK például nehezményezte, hogy minden olyan kerületet szétdarabolnak, ahol DK-s a polgármester, így a XI., IV. és XVIII. kerületeket.

Más kérdés, hogy egyrészt ha ránézünk a térképre, most kevesebb a nagyon kacifántos, fjordos hangulatú választókerület, szóval látványra racionálisabbnak tűnik a dolog. Nincsenek olyan látványos kiszögellések, mint például a kormánypárti XVI. kerülethez hozzácsapott kis ellenzéki rész Zuglóban.

Másrészt így sem nagyon lesz esélye a Fidesznek Budapesten a várakozások szerint. Úgy tudni, minden párt azzal számol, hogy az ellenzék minimum ugyanannyira, vagy még jobban győz a fővárosban, mint 2022-ben, amikor egy kivételével minden kerületet vittek. Itt azért bezavarhat, hogy több választókerületben elindul a 2022-es győztes ellenzéki képviselő és egy tiszás is, így ki is üthetik egymást.

A fővárosi és környéki átrajzolás inkább akkor lehet nagyon fontos tényezője a választásoknak, ha Pest megye választókerületeiben megint a Fidesz nyer. Az ugyanis azt jelentené, hogy 2022-hez képest a Fidesz kettővel több, az ellenzék kettővel kevesebb képviselőt küldene a parlamentbe akár úgy is, hogy a támogatottságuk érdemben nem változik.

Ahogy említettük, változik Csongrád-Csanád és Fejér megye is, de csak a megyéken belüli határok, a választókerületek száma ugyanannyi marad. Előbbinél főként a szegedi körzeteket variálták át, és ez annak fényében érdekes, hogy a szegedi 1-es OEVK a mindössze két vidéki ellenzéki körzet közül az egyik. Ez most kisebb lett, és csak Szegedet fedi le. A másik részben szegedi körzet vesztett a városi területéből, és megkapta Mórahalmot, illetve Deszket.

Fejérben szétrobbantották az egyik kicsi, de csak Székesfehérvárból álló körzetet, így immár mindegyik Fejér megyei OEVK-nak vannak kistelepülési részei is – ezek klasszikusan fideszes terepnek számítanak.

Még akkor is kevesebb parlamenti helyhez juthat az ellenzék Budapesten, ha tarol az összes fővárosi választókerületben 2025 IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2025 2025-11-24 10:16:46 Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog