A széleket leszámítva tömött Kossuth tér előtt mondott ünnepi beszédet Magyar Péter miniszterelnök október 23-án. Előtte kötelező körös verselés, határon túli megszólaló és éneklés is volt, Magyar abban a pillanatban kezdte a beszédet, amikor három Gripen elhúztak a tér fölött fél 5 körül. A Tisza-frakció tagjai a színpad elől, a külföldi és hazai meghívott vendégek fehér sátrak alatt ülve figyelhették.
A beszédben sokszor utalt az áprilisi választásokra, rögtön úgy kezdte, hogy „üdvözlöm önöket a szabad, demokratikus, erős, és immár tényleg független Magyarországon. Üdvözlöm önöket egy olyan országban, amely kivívta szabadságát, megvédte demokráciáját.”
Magyar üdvözölte a meghívott külföldi politikusokat is, és külön köszöntötte a még élő 56-osokat szerte az országban és a nagyvilágban, megköszönte nekik a bátorságukat.
Ezután felidézte, hogy ezekben az órákban 70 éve mi történt, hogy akkor még nem tudhatták, mit hoznak a következő napok, hányan vándorolnak majd ki, hányan adják az életüket a hazáért. „Hiszek benne, hogy ha tudták volna, akkor sem cserélték volna el a sorsukat. Összekapaszkodva, méltóságteljesen vonultak a Kossuth tér, a forradalom, a történelem felé. Minden utcasarkon újabb és újabb tömegek csatlakoztak hozzájuk, mire a térre értek, százezrek voltak. Együtt mondták ki: ez itt a mi hazánk, bármire képesek vagyunk érte.”
Szerinte „nincs megrendítőbb és felemelőbb dolog annál, mint hogy 70 évvel később ezen a téren állhatunk békében, szabadságban, egy erős és valóban független európai Magyarországon. Azon a téren, ahol először szólt Nagy Imre a magyar emberekhez, a tömeg egy emberként kiáltotta a világba: nem vagyunk mi elvtársak. Ahol két nappal később sortűz zúdult a békésen tüntető tömegre.
Hősök voltak, és mégis hétköznapi emberek, mint mi. Ezért volt akkora erejük. Az elnyomó hatalom akárhová fordult, a saját népével találta magát szembe. Mielőtt a forradalmat leverték, volt 13 dicsőséges nap, amikor egy emberként mondta, kiabálta a nép, hogy Ruszkik, haza!” – utóbbi mondat kapott is egy tapsot a tömegtől.
Azzal folytatta, hogy a forradalom kezdetekor a félelem órák alatt elpárolgott az országból, a kapualjból kilépő pesti srácok megállították a világ legfélelmetesebb hadsereget. „Ez a 13 nap a becsület forradalma volt. A becsület szentebb volt még az életnél is” – mondta, Magyar, majd Camust idézett. Elmondta, hogy a diktatúra a maga erejéből a forradalmat nem tudta leverni, ehhez idegen hadsereg kellett, majd ismerteti a forradalom utolsó, kétségbeesett segítségkéréseit, a rádió végleges elhallgatását, amit a világ dermesztő csendje követett, a szabad világ megbénulva hallgatott.
„A katonai túlerő leverhette a forradalmunkat, kivégezhette a mártír miniszterelnököt, börtönbe zárhatták, meggyilkolhatták a hőseinket, de azt a felismerést, hogy képesek vagyunk összefogni, és a kezünkbe venni a sorsunkat, hogy bármire képesek vagyunk ezért a csodálatos hazáért, többé soha senki nem vehette el tőlünk”
– tapsot kapott ez is.
Sokszor elismételte, hogy október 23-án és az azt követő napokban a magyarok világtörténelmet írtak, beütötték az első szegeket a kommunizmus koporsójába. Utána már tisztességes ember nem mondhatta, hogy a kommunizmus a szabadságot szolgálja, a munkások nevében beszél, a nép akaratából uralkodik. A szabadságot ígérő hatalom tankokkal felelt a szabadság követelésére, ezt többé semmilyen hazugság nem tudta eltakarni.
A hatalom utána nem érte be bosszúval. Azt akarták, magyar gyanakodjon a magyarra. Ennek vált szimbólumává 1958 június 16-án hajnalban kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst. Gimes a halála előtt a kihallgatási jegyzőkönyvekből egyetlen dolgot törölt: azt, hogy ő a demokrácia ellen küzdött volna. El tudta fogadni a halált, de azt nem, hogy bárki azt gondolhassa róla, a demokrácia ellen küzdött volna.
„Nekünk üzent. Azt akarta, hogy tudjuk, a független és demokratikus Magyarországért adta életét”
– mondta a miniszterelnök.
„Látjuk a gyalázatot, hogy jeltelen gödörbe ássák el a holttesteket. Titokban vonszolják át őket a 301-es parcellában. Hamis nevek alatt, jeltelen sírokban földelték el őket. Mekkora aljasság, és micsoda tévedés! Azt hitték, elpusztíthatják, amiért meghaltak. Azt az egy szót, amit Gimes kihúzott, a demokráciát és a szabad hazát soha senki nem tudta eltörölni. Halálukkal nekünk is üzentek, ők a független és demokratikus Magyarországért adták életüket.”
Hozzátette: „Mi pedig most, 70 évvel később, felemelt fejjel válaszolhatunk: értjük az áldozatukat, őrizzük a szabadságukat, és ezt a hazát soha többé nem hagyjuk eltiporni”.
A legnagyobb reakciót az váltotta ki a tömegből, amikor Magyar a párizsi teraszon ücsörgő Orbánra utalt. A fotót a 444 hozta nyilvánosságra néhány órával korábban.
„56 óta minden magyar vezetőnek tudnia kell, a hatalmat soha nem lehet fontosabb, mint a hazája szabadsága. Aki a saját népével szemben Moszkvában vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés, idegen támogatással ideig óráig meg lehet tartani a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát soha nem lehet megtörni vele. 1956 véráldozatát egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért.
Aki 1956 után egy agresszort meneteget vagy idegen birodalmaknak rendelné alá a nemzetet, az semmit nem ért 1956 üzenetéből, legyen Budapesten vagy egy párizsi teraszon.”
Magyar ezután elmesélte, hogy a nagyszülei is távozóban voltak Magyarországról, már összecsomagolták a bőröndöket, de a nagymamája azt mondta: „Palkó kedves, én nem tudok innen elmenni”. Magyar többek között ennek a hazaszeretetnek köszönheti, hogy itt lehet ma a téren az ünneplőkkel. De voltak több százezren, akiknek menniük kellett az aknamezőkön keresztül a szabad világ felé. A miniszterelnök köszönetet mondott azoknak az országoknak, akik befogadták őket. 1956 állócsillag, de nemcsak Magyarország egén, átragyogott a lezárt határokon, át a vasfüggönyön, az óceánokon túlra, sokan ekkor tanulták meg, hogy mi a magyar. Túlragyogott a diktatúra évtizedein, nemzedékeken át, bátorságot ad az induláshoz, hitet az összefogáshoz, erőt ahhoz, hogy a maga korában kivívja és megőrizze valaki a szabadságát.
Sokat utalt a beszédben arra, hogy az Orbán-rezsim a megosztásra épült, amit meg kell haladni. Azt mondta: Nem érti Magyarországot, aki igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel saját honfitársait.
„Nem volt hiábavaló Brusznyai Árpád, Szeles Erika, Mansfeld Péter áldozata. Hiszem, hogy ők ma látnak minket, büszkék lennének ránk, és mi büszkén mondanánk, nézzetek körbe, a forradalom győzött, az áldozatvállalásotok nem volt hiábavaló.
Azért is küzdöttek, hogy eltűnjenek a zsarnokság jelképei, újra büszkén viselhessük a nemzeti színeinket. A hőseink igazságot akartak az ártatlanul elítélteknek. Évtizedeket kellett várni, de 37 éve eljött a nap is, amikor a meghurcoltak visszakapták becsületüket. Ma ezeknek a hősöknek a nevét tanítjuk a gyermekeinknek, utcák őrzik a nevüket.
Ezt az örökséget visszük tovább, amikor olyan országot építünk, ahol a szabadság mellé tisztes megélhetés, megbecsülés és lehetőség jár.
Ki lenne olyan rövidlátó, hogy 70 évvel később szétválassza azokat, akik akkor egymásba karolva indultak el. Nem érti a forradalmat, aki méricskéli, kinek jár a hálánk, kinek jut hely a nemzet emlékezetében. Nem érti Magyarországot az sem, aki érdemesre és érdemtelenre, igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel saját honfitársait.”
Egy éve arra kérte az emberek, képzeljék el, hogy összetartó, egymásra mosolygó nemzetként élünk együtt, ahol a piros-fehér-zöld zászló alatt mindannyian otthonra találunk, magunk mögött hagyjuk a gyűlölködését, mindazt, ami mesterségesen megosztja a magyarokat. hogy eljön végre az a kor, amikor derűvel, jó kedvvel ünnepelhetünk.
Visszatekintette, hogy mit jelentettek az évfordulók a Kádár-rendszer alatt, milyen hazugságokat kellett elviselni a forradalomról. 1996-ban már szabadon lehetett ünnepelni. 2006-ban az 50. évfordulót fájdalmasan megosztott ország ünnepelte.
„2016-ban is mennyien vártuk, hogy együtt álljunk a hőseink előtt állva tiszetelegve. Hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzet vagy minden ami nemzeti csak az egyik oldal lehet, hogy a másik magyar nem is honfitárs, hanem ellenség. a zászló, a címer, 56 emlékezete csak egyetlen politikai tábornak jár. Ennek most vége. Senkinek nincs joga többé kisajátítani a szabadságot, és kirekeszteni azokat, akik másként gondolkodnak a világról.”
A szabad Magyarország polgáraiként rajtunk a sor, tudjuk mi a teendőnk – mondta a miniszterelnök. Magyarország nem kompország, nem sodródhatunk Kelet és Nyugat között. 56-ban a magyarok választottak: a szabad és demokratikus Európához tartozunk. Megbízható szövetségesek akarunk lenni. Erős és önálló, okos nemzetté akarunk válni, amely Európa közepén az új veszélyeken is felül tud kerekedni.
70 évvel ezelőtt a magyaroknak 13 nap szabadság jutott. Nekünk megadatott a folytatás, visszavettük a saját hazánkat. De a győzelem nem cél, csak eszköz. A szabadság a hétköznapok felőssége, szentül fogadjuk a hősök sírjai felett: a megszerzett hatalmat soha nem használjuk fel a saját népünk ellen. A kormányzat nem uralkodás, hanem szolgálat. Visszaadjuk a szavak hitelét, a közpénz újra a közösség vagyona , a törvény újra mindenkire érvényes. Nem ásunk lövészárkokat, nem gyártunk új ellenségeket. Az a feladatunk, hogy ezt minden magyar ember a saját életén is megtapasztalhassa:
- „Hogy a kórházakban hagyott csecsemők szerető családba kerülhessenek.
- Az otthonukban fagyoskodók befűthessenek
- Bántalmazott nők időben védelmet
- Műtétre váró betegek időben ellátást kaphassanak
- Gyermekek jó iskolában tanulhassanak
- Állam intézményei értünk dolgozzanak
- Adóforintokból közös javaink gyarapodjanak
- Törvény megvédje folyóinkat, földünket, levegőnket a mérgező üzemektől
- Bizalommal forduljunk egymás felé.”
„Hetven éve egymásba karolva érkeztek ide a magyarok százezrei. Ma induljunk tovább ugyanazzal az elszántsággal, hazaszeretettel és reménnyel, amit a közösen kivívott szabadság adhat” – mondta.
„Ez itt a mi hazánk, és bármire képesek vagyunk érte. Mert mi már soha, de soha nem fogjuk egy pillanatra sem elengedni a megszerzett szabadságunkat. Éljen a magyar szabadság, tisztelet és hála 56 minden hősének, éljen a szabad, demokratikus és immáron valóban független Magyarország. Gloria victis!”
– zárta beszédét a miniszterelnök.
Teljes tudósításunkat a napról itt olvashatják.
IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2026 2026-10-23 17:04:59
Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog
