iustitia.bg 
Látványos vita bontakozott ki Magyar Péter és a szlovák elnök között: Peter Pellegrini (és sok más politikus is) sérelmezi a Felvidék szó használatát. Ezt a magyar kifejezést a szlovákok többsége ismeri, és sokuk valamifajta magyar arroganciaként értelmezi a használatát. Mi a szlovákok baja a Felvidék szóval? Mit használnak ők, amikor történelmi témákról beszélnek? És mi a történészek (egy részének) javaslata
Felvidék: az északi vármegyék elmagyarosításának jelszava
A szlovákság többségének a fő problémája a „Felvidék” kifejezéssel, hogy az őket a dualizmus kori magyarosító politika időszakára emlékezteti. A szlovák tankönyvekben és történelmi könyvekben rendre felbukkan egy Felvidék című könyv, amit 1878-ban írt Grünwald Béla zólyomi alispán, és amiben az északi vármegyék oktatásának és közigazgatásának modernizálását, egyben a magyar nyelv terjesztésének programját foglalta egységes koncepcióba. Grünwald Bélát a magyar közigazgatás történetében mint modernizátort tartják számon, a szlovákok számára ez a programalkotó könyv és annak címe a magyarosítást testesíti meg. A szlovák gimnáziumi tankönyvek bizonyos kiadásaiban a könyv borítója is szerepel, ez pedig megpecsételi a fogalom szlovák körökben való elfogadhatóságát.
Annak ellenére, hogy a Felvidék szó annyira köznépivé vált a 19. század folyamán Magyarországon, hogy nyilván számos más kontextusban is ezt használták, nem csak a magyarosító oktatáspolitika kapcsán. De a fogalom valójában a magyar nemzeti mozgalom feléledésével, a reformkortól kezdve vált divatossá; előtte inkább a Felföld kifejezés került elő. Fényes Elek statisztikus Magyarország vármegyéit leíró, 1848 előtt megjelenő munkáiban kizárólag Felföldről ír. A több mint egy évtizedig megjelenő Felső Magyar Országi Minerva folyóirat (1825–1836) néha ír Felföldről, Felvidékről azonban sosem. Az 1854-től megjelenő Vasárnapi Újságban az indulást követő években a Felföld többször szerepel, mint a Felvidék; aztán fordul ez a trend, 1860 után lassan a Felvidék válik gyakoribbá.
Szlovákia a középkorban?
A Felvidék és ehhez hasonló kifejezések szlovák változatának használata helyett a szlovák közbeszéd és a tudományos szövegek egyszerűen a „Szlovákia” kifejezést használják a régióra mindenfajta történelmi kor kapcsán, a mai országnevet egy földrajzi névként kezelve. Ezért születnek olyan fejezetcímek, hogy „Szlovákia az ókorban”. Az e gyakorlatot támogató szlovák történészek azzal magyarázzák ezt, hogy ez esetben nem államnévről van szó, hanem földrajzi területről, és a mai állam lakóit, diákjait a mai állam területének történelmével szeretnék elsősorban megismertetni. Nyilván joggal vethető ez ellen, hogy az olvasóban óhatatlanul etnicizálja a térség történelmét, akár tudat alatt, hogy folyton „szlovákföldről” lehet mindenütt olvasni. A Szlovák Tudományos Akadémia egyetemi tankönyvnek szánt kiadványa (angol változata: A Concise History of Slovakia) elismeri: mivel Szlovákia mint pontos határokkal rendelkező terület csak 1918 után tűnt fel Európa térképén, a korábbi korok kapcsán a „mai Szlovákia területén” kifejezés lenne korrekt. Érdekes viszont az ehhez tett megjegyzés: ennek folyamatos használata „stilisztikailag nehézkes lenne”, ezért ettől a könyvben is eltekintenek.
Mióta beszélhetünk „szlovákok földjéről”?
A szlovák emlékezetpolitika egyébként előszeretettel emeli ki azokat a mozzanatokat, amikor valahol történelmi szövegben a „szlovákok földjére” tesznek utalást a 19. század előtt is. Így például Robert Fico és kormánytársai támogatásával díszkiadásban adták ki a konstanzi zsinatról az 1420-as években írt Konstanzi Krónikát, amelyben az egyik, a zsinatra utazó résztvevőnél azt írja a szerző, hogy Magyarország északi részén, „Szlávföldön” át érkezett (Windenland). Ez a 15. századi szöveg az első, ahol a mai Szlovákia területét annak szláv etnikai jellege alapján nevezik el. Aztán még sporadikusan előfordulnak hasonlók; ezekből Rákóczi Ferencet érdemes kiemelni, aki „tót impériumról” ír az északi vármegyék kapcsán.
A magyar-szlovák viták ezzel csak tovább tekerednek: a magyar kommentár erre az, hogy ezek az esetek sporadikusak, és hogy valójában nem szlovákokról, hanem szlávokról tesznek említést. És hogy például a tót elnevezés a középkorban, koraújkorban az északi és déli szlávokat is egyszerre jelentette a Magyar Királyságon belül, tehát nem volt különálló regionális-etnikai tudata a szlovének és szlovákok akkori őseinek.
Vagy csak a magyarok nem tudtak különbséget tenni köztük? Érdekes, hogy váratlanul, minden előzmény nélkül bukkan fel Heltai Gáspár 1575-ben kiadott könyvében a „Sclovákország” kifejezés. De ő ezt a délszlávokra használja. Az északi szlávokat „csetót” (cseh tót) néven írja le. Ezután a „szlovák” szó megint nem kerül magyar szövegekben egészen a 19. századig.
A késő-középkori prágaiak számára a kárpáti szlávok szlovákok voltak
Valamilyen etnoregionális tudatot mindenképpen sugallnak, tükröznek a szláv-szlovák írástudóknak a megnyilvánulásai a késő középkortól, de ez érdekes módon nem a magyarokkal szemben nyilvánul meg, hanem a csehekkel szemben. A Prágába kerülő magyarországi szláv diákok és tanítók kezdik magukat tudatosan megkülönböztetni a helyiektől, és magukat Slovien-nek nevezni, amiből a cseh nyelv csinált Slovákot.
Eközben a 14. századtól egyre gyakoribbak az északi vármegyék városaiban a német, magyar, szláv népnyelvi csoportok közti viszályok, amelyekben egyébként sokszor a magyarok és szlávok-szlovákok együtt küzdenek a német többség ellen.
A vitákban elvész, hogy valaha volt a többnyelvűségnek kultúrája
E vita-sértés-komplexus-görcskavalkádban könnyen elvész az, hogy az Északnyugati Kárpátok vidéke mennyire talaja volt a soknyelvűség kultúrájának. Volt Prágában tanuló diák, aki latin versben védte a szlovák nyelvet, de magyarul is írt. A török korban számos több bilingvis költő volt, magyarul és szlovákul párhuzamosan írtak, mint a nemesi Beniczky család tagja, Beniczky Péter. És az első összefüggő szlovák nyelvemléket, egy szepességi mise prédikációjának szövegét a 15. században egy odakerült alföldi magyar pap vetette papírra… ez a nyelvtani hibákból is látszik.
Az illető Mátyás király bizalmasa, gyerekkori barátja volt. A prédikációban Mátyás királyról is szót ejt. Az első szlovák nyelvemléket Mátyás király bizalmasa írta, magyar-szlovák kétnyelven verselők vitáztak a csehekkel. A nyelvi együttélésnek az ilyen emlékei aztán a 19. századi monolit nemzeti történelmi narratívák kialakulásakor elvesztek.
A lefordíthatatlanság problémája
Ezek a terminológiai viták sokszor még a legjobb szándékú történelem-szakmai párbeszédet is ellehetetlenítik. Nehézkes a szövegek fordítása, a szlovák vagy magyar történészek sokszor kifogásolják, hogy olyan szövegek születtek az írásaikból a másik nyelvén, amellyel ők olyan formában nem értenek egyet. Kialakul a szövegek lefordíthatlanságának problémája, ami inkább műfordításoknál szokott előkerülni, de a szlovák-magyar viszonylatban a szakfordításokat nehezíti. Ha Esterházy Péter vagy Ablonczy Balázs „Felvidékről” ír, azt nem lehet Szlovákiának fordítani, ez eléggé evidens. Ha a szlovák szövegben meghagynánk a Felvidéket (vagy annak szlovák változatát: Horniaky), akkor a szlovák olvasóközönség szemében valami sajátos szlovák-ellenes él kerül be a szövegbe, amit az írók nem gondoltak bele.
Megoldás: Felföld?
Van egy javaslat, amit a magyar és szlovák történészek egy része javasol (e sorok szerzője sem tartja rossz megoldásnak): hogy ahol lehet, visszatérünk a 19. század előtti Felföld kifejezéshez. Minden ilyen nyelvi „variálás”, tudatos változtatás a píszí jegyében kicsit erőltetett tud lenni, de mint láttuk, valóban sokáig létezett és dívott ez az elnevezés. Felföldi vármegyékről vagy török kori felföldi szlovákságról például könnyen lehetne beszélni. De a bejáratott nyelvi gyakorlat („felvidéki magyarok”) mellett talán elsőre döcögős és zavaros lenne „felföldi magyarokról” írni. Bár lehet, hogy csak idő lenne ennek bejáratása. Illetve az is kérdés, hogy azt a szlovákot, akit zavar a Felvidék szó, megnyugtatja-e, ha Felföldet hall. Mindenesetre a történelemben jártas szlovákok felé üzenet lehet, hogy szeretnénk valahogy a vitákat valóban lezárni, továbblépni.
A szerző történész, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pozsonyi Comenius Egyetem kutatója.
Miért zavarja a szlovákokat a Felvidék kifejezés? 2026 IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2025 2026-01-15 05:20:37 Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog
