iustitia.bg
Február 28-án támadta meg Amerika és Izrael Iránt, és ha a 2022-ben Kijev gyors lerohanását tervező oroszok nem most jelentették volna be, hogy az ukrán drónoktól tartva már a rendes Győzelem napu díszszemlét sem merik megtartani a Vörös téren, ez lenne a 21. század legnagyobb hadászati tévedése. Washingtonban természetesen nem kell Teherán drónjaitól tartani – Izraelben és a Közel-Kelet sok országában igen –, viszont az Egyesült Államok így is elérte a saját maga által indított háborúval, hogy rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe kerüljön, mint amilyenben azelőtt volt. Valamint a világgazdaságra is súlyosabb csapást mértek, mint Vlagyimir Putyin ukrajnai kalandja.
A két hónapja indított háborúval kapcsolatban egyetlen dolog vigasztalhatja az amerikai vezetést. Nem igaz, hogy nem sikerült elérni a céljaikat – hiszen olyanok nem is voltak. Az Irán elleni támadás másik kezdeményezője, Izrael nem csak úgy a semmibe kezdett el lövöldözni. Tel-Avivban stratégiai célok (Irán meggyengítése politikailag és hadászatilag) és belpolitikai érdekek (Benjamin Netanjahu miniszterelnök újraválasztási kampánya) is indokolták a háború megindítását. Washingtonban ilyesmi nem volt, ahogy az a háború kirobbantása után különböző politikai vezetők egymásnak és maguknak is ellentmondó, utólagos indoklásaiból egészen világos volt.
Nicolás Maduro venezuelai diktátor sikeres és gyors januári elrablásától megrészegülve Donald Trump és közvetlen talpnyalói valószínűleg azt hitték, hogy ezt Iránban meg tudják ismételni, és gyorsan győzelmet hirdethetnek. Ali Hamenei legfőbb vezetőt és az iráni gazdasági-politikai vezetés jó részét villámgyorsan kilőtték – sok-sok civil, köztük egy komplett iskola társaságában. Már akkor arról írtunk, hogy a haditechnikai fölény elképesztő a támadók javára, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy megnyerik ezt a háborút. Most pedig már tudjuk, hogy amerikai szempontból azokban az első órákban álltak a legjobban, és azóta csak egyre reménytelenebbül belebonyolódnak a saját maguk által szőtt pókhálóba.
Harctéri kudarcok
Április 8-a óta fegyverszünet van érvényben Irán, illetve Amerika és Izrael között. Ezt mindhárom fél többször is megsértette, de ettől még tény, hogy április második fele összehasonlíthatatlanul békésebb volt a Perzsa-öböl térségében, mint az előző hetek.
Donald Trump március 2-án, amikor az amerikai újságírók már tényleg nagyon szerették volna tudni, hogy miért indítottak háborút Irán ellen, három célról beszélt: el akarják pusztítani Irán ballisztikus rakétáit és kapacitását újak gyártására, meg akarják semmisíteni az iráni haditengerészetet, valamint el akarják érni, hogy Teheránnak soha ne lehessen atomfegyvere.
Azóta ezek a célok össze-vissza változtak, de ebből a hármasból máig nagyjából felet sikerült megvalósítani. Az iráni haditengerészet nagyobb hajóit valóban sikerül kilőni, egyet például Srí Lanka partjainál, de ettől még a Perzsa-öbölben és főleg az azt lezáró Hormuzi-szorosban Irán jobb pozícióban van, mint a háború előtt volt. Az utóbbit lezárták, és a nagy hadihajókról kisebb csónakokra átnyergelő fegyvereseik kellően erősek ahhoz, hogy csak az hajózhasson itt, akinek megengedik. Mint annyi háborúban Vietnámtól Ukrajnáig, a védekezésre kényszerített ország kreatív megoldásokkal fel tudja venni a harcot a sokkal erősebb behemóttal.
Becslések szerint hiába az amerikai és izraeli légicsapások és az ezekre adott iráni válaszok, Teherán ballisztikus rakétakilövőinek és drónarzenáljának nagyjából fele továbbra is rendelkezésre áll. Ezek bőségesen elegendőek arra, hogy a harcok kiújulása esetén ismét pusztítást és rettegést vigyenek a régió minden sarkába, Tel-Avivtól Dubajig.
És természetesen azt sem sikerült elérni, hogy Iránnak soha többé ne lehessen atomfegyvere. Az ország atomprogramja, annak céljai és állapota körül sok a vita, de az biztosnak tűnik, hogy az a körülbelül 440 kiló, 60 százalékosra dúsított urán, ami Iránban volt 2026 februárjában, ma is ott van, minden bizonnyal egy Iszfahán melletti hegy gyomrában. Ez az urán további dúsítással nagyjából kilenc atomtöltetre elég, és továbbra is az irániak kezében a döntés, hogy elindulnak-e az atomhatalommá válás útján.
Az amerikaiak hadászati kudarca azonban nem csak azért – szinte – teljes, mert ezt a három céljukat nem érték el. Ennél valójában sokkal rosszabb a helyzetük. Április 3-án Irán egy vállról indítható rakétával lelőtt egy amerikai F-15-ös vadászgépet, amelynek legénységét ugyan az amerikai hadseregnek sikerült kimentenie, de az akció során több repülőjüket és helikopterüket is elvesztették. Ennél is súlyosabb volt az a támadás néhány héttel korábban, amiben iráni drónok pusztítottak egy Kuvaitban található amerikai bázison, és több amerikai katonát is megöltek. Mindkét eset azt bizonyította, hogy hiába a nyilvánvaló haditechnikai fölény, ebben a háborúban az amerikai katonák sincsenek biztonságban.
Ezeken az eseteken jóval túlmutat, és az amerikai katonai és nagyhatalmi ambíciók szempontjából az iráni háború legkárosabb fejleménye, hogy vészesen fogynak Washington hadászati tartalékai. Egy április végi tanulmány szerint kezd megvalósulni az a forgatókönyv, amit már idézett cikkünkben a 444-en is a legrosszabbként írtunk le amerikai szempontból.
Amerika két hónapja lövi magát lábon, és képtelen elengedni a ravaszt 2026 IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2026 2026-04-30 20:12:54 Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog
