Miután Magyar Péter hétfőn a parlamentben hosszas beszédben ismertette a 2027-es, a haveri kapitalizmussal szakító költségvetés főbb irányait, a kedvezményezettek szélesebb körét – és néhány vesztest is megnevezett –, kedd délelőtt a miniszterelnök társaságában Kármán András pénzügyminiszter részletadatot is közölt arról, hogyan alakulnak jövőre az állam pénzügyei, illetve milyen fontosabb makrogazdasági pályával számolt a PM a tervezet készítésekor.
Az államháztartási hiányt, ahogyan azt Magyar hétfőn bejelentette, GDP-arányosan 4,9 százalékra csökkentik az erre az évre várható 7,5 százalékról. Most megtudtuk, ez úgy áll össze, hogy
- a választások előtti idei egyszeri kiadások hatása önmagában 1,9 százalékkal javítja az egyenleget;
- az „igazságosabb közteherviselés” 0,9 százalékkal;
- az állami pazarlás visszaszorítása 1,5 százalékkal;
- a kamatkiadások és egyéb tételek 0,2 százalékkal;
miközben rontja az államháztartási egyenleget
- a nyugdíjasoknak, családoknak, béremelésre adott és a közszolgáltatások költséginek növeléséből fakadó tételek 1,4 százalékkal,
- az energiaárak és egyéb tényezők hatása 0,5 százalékkal.
A prezentációban bemutatott GDP-arányos és forintosított adatokból kiszámolható volt, hogy a kormány nagyjából 95 ezer milliárd forintos nominális GDP-vel kalkulál 2027-re (az adóbevételek 665 milliárd forintos egyenlegjavító hatását például GDP-arányosan 0,7 százalékos értékkel tüntették fel). Ez azt jelentheti, hogy a 4,9 százalékos GDP-arányos deficit nagyjából 4665 milliárd forintnak felel meg.
A 444 kérdésére Kármán András pénzügyminiszter azt mondta, hogy a 2027-es költségvetést 364 forintos euróárfolyammal tervezték.
Más szerkezetben nézve az egyenlegjavítást: az állam elsősorban a kiadások csökkentésével akarja a hiányt lefaragni. Az állami kiadásokat 1465 milliárd forinttal csökkentik, míg az adóváltoztatások egyszerre növelik és csökkentik az állami bevételeket. Ahogy írtam, az állami bevételek 665 milliárd forinttal nőnek a PM várakozásai szerint, ami úgy jön össze, hogy az adóemelések és az új vagyonadó 929 milliárd forintos többletbevételt jelent 2027-re a PM várakozásai szerint, amit 264 milliárd forinttal csökkent a lakossági adócsökkentés (ami az szja csökkentésének 250 milliárdjából és a tűzifa és gyógyszer áfájának 14 milliárdjából áll).Ez a két tétel együtt 2130 milliárd forintot jelent, ennyivel csökkenhet jövőre az államháztartás hiánya.
Az állami kiadások lefaragását az alábbiakban részletezték:
- Előnytelen koncessziós szerződések (útkoncesszió): 246,1 milliárd forint,
- Nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások: 169,5 milliárd,
- Migrációs bírság eltörlése: 135 milliárd,
- Kekvák reformja, a felsőoktatási kekvák támogatásának csökkentése: 119,3 milliárd,
- Kormányzati kommunikációs és rendezvények: 92,6 milliárd,
- Ingatlanok és presztízsberuházások: 87,7 milliárd,
- Közmédia: 61,3 milliárd,
- Takarékosabb központi beszerzés: 56,2 milliárd,
- NER-közeli alapítványok és álcivil szervezetek: 50,3 milliárd.
A 444 kérdésére, miszerint az, hogy az útkoncessziós kiadások nem lenullázódnak, csak csökkennek (566 milliárdról 246 milliárddal 320 milliárdra) azt jelenti-e, hogy mégis marad az autópálya-koncessziós szerződés a Mészáros-Szíjj-féle MKIF Zrt.-vel, Magyar Péter azt mondta: nem, „nincs alku az oligarchákkal”, a szerződést felmondják, de vannak olyan folyamatban lévő, kifutó tételek, például az M1-es autópályán folyó beruházásoké, amiket be kellett tervezni a költségvetésbe.
A bevételnövekedés főbb tételei az alábbiak lesznek (ezek egy részét Magyar Péter már hétfőn ismertette a parlamentben):
- tao és innovációs járulék: 240 milliárd forint,
- vagyonadó: 200 milliárd,
- dohány jövedéki adója: 90 milliárd,
- környezetvédelmi adók (cégautóadóval): 79 milliárd,
- adótervezés szigorítása (tao, Robin Hood-adó stb.): 70 milliárd,
- kiskereskedelmi, biztosítási és reklámadó együtt: 54 milliárd forint,
- szja-kedvezmények „célzása”: 45 milliárd,
- pénzügyi tranzakciós illeték: 40 milliárd,
- bányajáradék emelése: 37 milliárd,
- rehabilitációs hozzájárulás: 35 milliárd,
- népegészségügyi termékadó: 20 milliárd.
Arra a kérdésre, hogy nem kell-e tartani arról, hogy az ágazati különadókat az érintettek áthárítják a lakosságra, Magyar Péter azt mondta: minden ellenőrzés kérdése. „Egy jól működő államnak van lehetősége, akár a fogyasztóvédelem területén, akár más adminisztratív eszközökkel, hogy ne terheljék át ezeket a terheket”, bár elismerte, hogy ez teljesen nem zárható ki.
Kármán András beszélt arról is, hogy az államadósság a 2026 végére várt 77,5 százalékos GDP-arányos szintről 77,2 százalékra csökken a jövő év végére. Az adósság kamatterhei – amik évekig a legmagasabb GDP-arányos szinten voltak az EU-ban – jövőre a GDP 3,8 százalékán lesznek, ami minimális csökkenés az idei 3,9 százalékhoz képest, és a még kifutó állampapírok magas hozamszintjeivel magyarázható. Ebből az is következik, hogy az úgynevezett elsődleges egyenleg GDP-arányosan mínusz 1,1 százalék lesz.
A sajtótájékoztatón kiderült továbbá, hogy
- a kétgyermekes anyák szja-mentessége 40 év fölött nem jár, a 40. életév betöltésével azok is elveszítik az adómentességet, akik mostanra már jogosultak lettek rá;
- elvileg létszámstop nincs a minisztériumokban és az állami intézményekben, vállalatoknál, de a kormány úgy döntött, hogy az üres álláshelyeket nem töltik be;
- a nyugdíjakat januártól 3 százalékkal emelik – túl ezen a minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelik, ezt már tudtuk –, ezen felül bevezetik a nyugdíjasok SZÉP kártyáját, amire jövőre 50 ezer forintot (a havi 200 ezer forint fölötti nyugdíjat kapók 25 ezer forintot) adnak 2027-ben, majd 2030-ig emelik 200 000 (és 100 000) forintokra;
- az önkormányzatok 176 milliárd forinttal kapnak többet jövőre;
- a kormány számításai szerint a lakossági adóváltozásokkal, családipótlék-emeléssel és egyéb intézkedésekkel 950 ezer-1 millió család jár jobban, 40-60 ezer családnál „célzottabb lesz az adómentesség”;
- a településeket terhelő szolidaritási hozzájárulás mérséklése a főváros egyenlegét 30 milliárd forinttal, a megyei jogú városokét mintegy 15 milliárddal, a többi városét 10 milliárddal javítják, de annak teljes megszüntetése nem cél, bár a mostani „valószínűleg az ideálisnál magasabb” a pénzügyminiszter szerint;
- a községek 37 milliárd forinttal, a nem megyei jogú városok 25 milliárddal kapnak több állami támogatást, a megyei jogú városok és a főváros közösségi közlekedésre több mint 110 milliárd forintot kap;
- a megyei önkormányzatokat („politikai kifizetőhelyeket”) mielőbb megszüntetik, a 2027-es költségvetési tervben még szerepelnek, de 2027-ben megszüntetik őket.
IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2026 2026-10-20 11:29:51
Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog
