iustitia.bg 
Miután tegnap Lovászpatona lakosságánál valamivel több, Palotásénál meg kicsit kevesebb ember nézte egy időben a FlightRadaron, ahogy Orbán Viktor és a wizzaires kegyencjáratra felzsúfolt magyar delegáció többi prominens tagja elröppen Washingtonba, kérdéses volt, hogy vajon mi lesz a péntek reggeli interjú sorsa – szerencsére gyorsan kiderült, hogy nem maradunk ma sem intelmek és eligazítás nélkül.
A Washingtonba kiröptetett „újságírók” közt utazott a Kossuth Rádió riportere is, aki így a helyszínen interjúvolhatta meg a miniszterelnököt. Mint egyébként kiderült: a kezdetben kissé berekedt Orbánnal még csütörtök este készült a beszélgetés, amit ma kivételesen felvételről hallgathattunk/nézhettünk meg.
A magyar miniszterelnök legutóbb beiktatott amerikai elnökkel 2019-ben találkozott – akkor ugye szintén Trump volt az USA első embere. Mennyiben lesz más ez a mostani találkozó, amint az akkori? – kérdezte a riporter.
„Minden más lesz” – szögezte le Orbán Viktor.
Arra ugyan nem tért ki, hogy bár a hivatalban lévő kormányfők közül a világon elsőként állt nyíltan Donald Trump mellé, 2019-ben még elég sokat kellett várnia arra, hogy végre ő is fotózkodhasson vele, inkább azt ecsetelte, hogy szövetségüket közösen megvívott küzdelmek erősítették meg.
Orbán szerint 2010-ben Magyarország mondta ki elsőként, hogy a Nyugat nem jó irányba tart, és kimerítette tartalékait a liberális-globalista kormányzás, ezért tették le a voksukat a magyarok a konzervatív-keresztény-nemzeti kormányzás mellett.
2016-ban pedig „egy nagy megerősítést is kaptak Trump győzelmével”, aki „pont ugyanazt gondolta, mint mi”, és meg is próbált elindulni akkor ezen az úton. Csakhogy elvesztette a következő választást. Mi következett Trump veszteségéből?
„Az addig remekül működő amerikai-magyar kapcsolatok elromlottak” – mondta Orbán, aki szerint ezt követően „minden területen büntettek minket az amerikaiak”. De idén januárban minden megváltozott. Orbán szerint Trumpnak volt ideje felkészülni erre a ciklusára, felmérnie a vállalkozása nagyságrendjét, és „mi is közreműködtünk a programjuk kidolgozásában” – szerénykedett a miniszterelnök.
Aki szerint mindennek köszönhetően az amúgy nem fiatal (79 éves) Trump most fiatalos energiával, Trump-tornádóként tudott visszatérni.
„Ez a mi közös történetünk.”
Miért jó nekünk, ha jóban vagyunk Amerikával? – kérdezte a riporter.
Orbán szerit ma Magyarországon van 1400 olyan vállalat, ami amerikai tulajdonban van, ezek a cégek 100 ezer álláshelyet adnak a magyar gazdaságnak, vagyis – számolt a miniszterelnök – 100 ezer magyar család kenyerét keresik meg.
„Ez nem jelentéktelen gazdaság súly.”
Ráadásul ezek modern technológiával rendelkező cégek, vagyis technológiát is hoznak hozzánk, emellett csak idén már 7 nagy amerikai beruházás is létesült hazánkban, 100 milliárd forintot meghaladó értékben – sorolta hozzátéve, még ebben az évben 3-4 hasonlót várnak.
Orbán Viktor úgy véli, ha valaha volt aranykora az amerikai-magyar kapcsolatoknak, akkor „az most van”, amikor a béke-háború, bevándorlás-migráció, családi értékek hármas ügyében „teljes összhang van a két kormányzat között”. Azzal a kitétellel persze, hogy Donald Trump az amerikai nép érdekét képviseli,
„én meg a magyar nép érdekeit képviselem.”
A következő eszmefuttatás az orosz olajra kivetett szankciókat járta körül. Várhat volt, hogy a téma felmerül, hiszen Trump épp a múlt héten közölte, hogy Orbán Viktor mentességet kért az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, „de nem adtuk meg neki”.
Mi kell vajon az amerikai elnök meggyőzéséhez? – tudakolta a riporter.
Orbán szerint erre a kérdésre majd holnap tud válaszolni. Azt azért jelezte, hogy ez az egész tárgyalás legsúlyosabb része.
„Itt eredményt kell elérnem holnap” – szögezte le, magabiztosan.
A riporter szerette volna tudni, hogy mit tudunk ajánlani Trumpnak a szankciók alóli feloldozásért cserébe, de Orbán azt mondta:
„Nem akarok adni érte semmit a szó üzleti értelmében.”
A miniszterelnök szerint mi nem ajándékot kérünk az amerikai elnöktől, hanem annak a belátását, hogy az orosz olajra kivetett szankciók a Magyarországhoz hasonló országokat lehetetlen helyzetbe hozzák.
Mint elárulta: több javaslata is van a helyzet feloldására, ezek közül választhat majd Trump, a „józan ész és a belátása alapján”.
Más ügyekben persze fognak kölcsönös előnyök és érdekek mentén, üzleti alapon is tárgyalni, „de az orosz energia nem ilyen” – tette hozzá.
Háború és béke kérdésében az alapjaink megegyeznek – fordultunk rá a következő nagy témára.Orbán Szerint az a legfontosabb, amit érdemes tudni, „hogy az amerikai elnök a béke embere”, és ő, aki régóta ismeri Trumpot, csak annyit tud mondani, hogy „ez egy keresztény ember”, aki azt gondolja, hogy „a háború az rossz dolog”, a képességeit és a tudását pedig annak érdekében kell bevetnie, hogy békét csináljon. Orbán szerint „a baloldal által már-már ördögien erős vezetőnek leírt amerikai elnök egy kedves ember”, aki keresi a megoldást, hogy háborúkat zárjon le, 8 hónap alatt 8 kisebb nagyobb konfliktust meg is oldott (ez így ebben a formában azért nem fedi a valóságot, de Trump nem is ezért jelentkezett be a Nobel-békedíjra).
Na de jött a mindenkit érdeklő kérdés! Mi kell ahhoz, hogy meg lehessen rendezni a budapesti békecsúcsot?
Orbán szerint meglesz az, „hiszen bejelentették”. A nagy kérdés szerinte az, hogy olyan békecsúcs lesz-e, ahol a felek közelebb igyekeznek majd vinni a helyzetet a békéhez, vagy várnak addig, amíg minden kérdésben sikerül megegyezésre jutniuk, és csak a végső béke bejelentését szervezi-e majd ide – tolta el a kérdést egy homályosabb időpontba.
Át is tértünk Brüsszelre, akik viszont a háború pártján állnak, mert ők Ukrajna támogatásával zárnák le a háborút. Csakhogy Orbán szerint Európának nincs annyi pénze, hogy finanszírozza Ukrajnát. A problémának két része van a miniszterelnök elképzelései alapján:
- Hogyan kerüljük el, hogy a háború kiterjedjen?
- Mi lesz egy valamikori tűzszünet és békekötés után?
Orbán ezt egy szerinte még a komcsi időkből származó mondással igyekezett érzékeltetni, miszerint „tudjuk hogy mi lesz, de addig mi lesz?”
Szerinte arra a kérdésre, hogy Ukrajna képes lesz-e önmagát fenntartó államként létezni, „borongós ma a válasz”, ez pedig további kérdéseket vet fel.
Leginkább azt, hogy akkor viszont ki fogja fizetni Ukrajna fennmaradását? Brüsszel Orbán szerint arra apellál, hogy az ukránok a harctéren győzik le Oroszországot, így pedig „jóvátételt lehet velük fizettetni”, amiből lehet majd finanszírozni Ukrajna újjáépítését, ami viszont „mérföldekre van a realitásoktól”, miközben Európának sincs pénze arra, hogy Ukrajnát ilyen módon támogassa a háborújában. „De ez nem a mi problémánk, mert mi nem veszünk rész ebben a háborúban” – magyarázta a miniszterelnök.
És mekkora rajtunk a nyomás, hogy mégis részt vegyünk? – tudakolta a riporter.
„Az elképzelhető legnagyobb. Mindenki azon dolgozik, hogy belenyomjon minket ebbe a háborúba. De én ez nem akarom, ez a csata tétje.”
Át is tértünk a háborúellenes aláírásgyűjtésre, ami Orbán szerint azzal együtt, hogy az amerikaiakkal összefogva dolgoznak a békén, „már elegendő erőt kell adjon a magyar miniszterelnöknek”, hogy kitartson.
Ha már szóba kerültek az ukránok (nahát!), át is fordultunk a Tisza Párt adatszivárgására. Orbán Viktor a botrány kirobbanása után azonnali vizsgálatot rendelt el. Mit tud a fejleményekről? – kérdezte a riporter.
Mint megtudtuk, Orbán azóta, hogy kiadta az utasítást, nem foglalkozott vele. Majd jövő szerdán lesz kormányülés, ott tájékoztatják.
Amiről viszont még így is mindenképp szeretett volna beszélni, az az, hogy „a magyar jogrendszer teljesen világos, és a magyar fejekben lévő erkölcsi követelmények is”, így pedig az, aki adatokat kér be, az adatgazda, és felelősséget is vállal az adatok megfelelő kezelésére. ha pedig nem megfelelően vannak azok az adatok kezelve, súlyos törvényi kötelezettséget szeg meg, így tehát alkalmatlan arra, hogy gazdálkodjon mások adataival.
„Most mindegy hogy ellenzéki pártról van szó, ez most nem fontos” – legyintett nagyvonalúan Orbán Viktor.
Ezután kicsit feszegette az „ukrán szálat” a történetben, mondván, Ukrajna érdeke az, hogy meggyőzze a magyarokat arról, hogy támogassák őket a háborúban (pénzzel, katonákkal, aztán majd később az uniós csatlakozásban is), a közelgő választások miatt pedig különösen érdekes lehet ez, hiszen Orbán szerint míg most magyarbarát kormánya van Magyarországnak, Ukrajna ukránbarát magyar kormányt akar, és keresik azokat, „akik segíthetnek ebben nekik”. Hogy ebben az esetben miért szivárgott ki ez a rengeteg adat ahelyett, hogy az ukránok megtartották volna maguknak na, ez nem derült ki. Mindenesetre a csavaros gondolatmenetet a miniszterelnök azzal zárta:
„Ez egy logikus gondolat.”
Maradtunk még a Tiszánál, a szokásos körökkel: a Tisza mást mond, mint amit csinálni akar, stbstbstb. Orbán szerint ez azért van, mert a baloldali-liberális politika individuumokként tekint az emberekre, mindig adóemelésekben gondolkodik, stbstbstb. A jobboldal meg az adócsökkentés oldalán áll, nem emberekben, hanem családokban számol, akiket meg akar védeni, sok gyerek, sok öröm, stbstbstb. (Ezeket már csak azért sem írom le, mert az utóbbi időszak összes péntek reggeli interjújában el voltak mondva, aki nem figyelt, magára vessen!)
Ilyen újdonságok voltak még az interjúban, például a nemzeti konzultációról:
„Abban segít ma a magyar embereknek, hogy néhány kérdésben kifejthessék az álláspontjukat” – tudatta a miniszterelnök, de azt már le se írom, hogy ezek a nemzeti konzultációk miért nem reprezentálják a magyar emberek véleményét, leírtuk sokszor (itt például, ha valaki lemaradt volna róla).
A végére maradt még néhány felmagasztaló mondat a háromgyerekes anyák szja-mentességéről, azzal a sejtelmes lezárással:
„Van még 1-2 hasonló terv a tarsolyunkban”.
De azokat már csak a választás utánra tartogatják – mosolyodott el a miniszterelnök.
Hát így fordulunk rá az Orbán-delegáció sűrű napjára.
Orbán Trump józan eszére és belátására számít 2025 IUSTITIA.BG – Investigations 2009-2025 2025-11-07 08:48:21 Legfrissebb hírek Világhírek Országhírek Legfontosabb hírek legfrissebb hírek legfontosabb a nap legfrissebb hírei Petar Nizamov bíró Tollak Petar Nizamov – Tollak Igazságszolgáltatás bg iustitia.bg iustitia iusticia usticia nyomozás Burgasz Bulgária hírek az elmúlt óra hírei a nap hírei mai hírek Bulgária hírek Bulgária hírei villámhírek top hírek legfontosabb legtöbbet kommentált legfrissebb hírek Bojko Boriszov hírek időjárás koronavírus hírek hírek időjárás facebook youtube facebook instagram mai hírek az utolsó percek hírei hírek ma ma hírek hírek bg hírek vezető hírek forró hírek bg híroldal hírekhez minden hír hír bg az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek bg mai hírek ma hírek ma hírek az elmúlt óra hírei legfrissebb hírek ma hírek bg hírek 24 órás hírek vesti bg novini hírek világ madár bg bivol bg bivol trud bg novini legfrissebb hírek ma novinite bg hírek hello bolgár politikai párt címer delyan peevski botrányos Bolgár Nemzeti Televízió Szabad Európa Televízió botrány exkluzív élő tv élő most tv tv online tv műsor bg élőben most tv hírek online tv online élő bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz járási bíróság Burgasz fellebbviteli bíróság Burgasz ügyész Burgasz ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Burgasz járási ügyészség Főügyész Ivan Geshev ügyész Geshev Tsatsarov Belügyminisztérium Burgasz ODMR Burgasz ODPR Burgasz rendőrség Burgasz járási rendőrség Burgasz ügyész Tsatsarov SGS ügyek Várna bíróság a SGS elnöke bírósági határozatok polgári ügyekben határozatok ügyekben Plovdivi bíróság bírósági határozatok ügyek Várna bíróság büntetőügyek kerületi járási bíróság határozatok munka a bíróságon SGS az SGS elnöke bírák Szófiai bíróság poszt bírák Plovdivi bíróság Plovdivi bírák Plovdiv Legfelsőbb Bíróság Felügyelőség Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósági Tanács ügyvéd ügyvéd büntetőügyek ügyvéd polgári ügyek ügyvéd házassági ügyek ügyvéd közigazgatási büntetőjog büntetőeljárás polgári jog polgári eljárás közigazgatási jog alkotmányjog
